 |
Belényes Municipium története
A Belényesi medence a Fekete Körös Völgyében terül el és több településnek ad otthont.
Ezek közül a legfontosabb Belényes, a vidék központja.
Belényes Bihar megye regényes szép pontján, Nagyváradtól 62 km-re, (a DN 76-E 79-es útvonalon) a Bihar hegység lábainál, a Fekete-Körös jobb partján fekszik.
Fontos közlekedési csomópont. A várost a Nyimesd patak két részre osztja.
1263-ban említik a települést, de bizonyos, hogy a város régibb eredetű. Írásos dokumentumok szerint a város 740 éve létezik. 1241-1246 időszakban a tatárok dúlták fel.
Írásos bizonyítékok igazolják, hogy a XVIII. Században virágzott a mezőgazdaság és a kereskedelem.
A század végére Belényes lett a környék kereskedelmi központja, Belényesi járáshoz tartozott egy vasar-Belényes és 72 falu.
A város fejlődésében és szellemi fellendülésében nagy szerepe volt az 1828-ban létrehozott gimnáziumnak, melynek megalapítója Samuil Vulcan volt. Később a gimnázium román liceummá alakult.
Ennek az oktatási intézménynek a megalapítása fontos esemény volt az erdélyi románok életében. Számos román értelmiségi tanult e gimnázium falai között.
1918-ban Belényesben létrejött a Román Nemzeti Tanács dr. Ioan Ciordas elnöklete alatt.
Az 1940-es bécsi döntést követő időszakban Belényes Bihar megye központjává válik. Itt kapnak helyet a megye politikai, közigazgatási, vallási intézményei.
Belényes gazdasági szintmérője és népességi szaporulata egy lassú fejlődésnek volt színtere, egészen az 1968-as területi-közigazgatási reformig, minek következtében számos helyi intézmény jött létre.
A város lakosságának száma 10.990, melyből román 9.916, magyar 896, roma 144 és más nemzetiségű.
A román lakosok többsége ortodox vallású (9.0549), de vannak görög katolikusok (424), baptisták, stb.. A magyar nemzetiségű lakosok többsége református (654), római katolikusok (257) és baptisták.
Jelenleg Belényes nem szenved hiányt munkahelyekben, és jelenleg több kisebb-nagyobb cég található ott: bútorgyár, szerszámgépgyár, cipőgyár, varroda, útjavítás-karbantartás, stb.
Megállapíthatjuk, hogy Belényes a múltban és a jelenben is, minden fontos történelmi esemény színtere.
Belényesi vidéken sok természeti szépség gyönyörködteti a szemlélőt, bátran mondhatjuk, hogy e vidék a legszebb, legváltozatosabb vidékek egyike hazánkban.
 |
 |
Stimaţi vizitatori
Vă felicit în numele cetăţenilor oraşului Beiuş.
Asociaţia Parcul Natural Valea Crişurilor şi Beiuşul cu împrejurimile sunt parteneri din anul 2003 în protejarea naturii şi în turism.
Lucrul care ne leagă pe noi este Valea Crişului şi zona de captare a apei.
Vă dorim să faceţi cunoştinţă cu oraşul nostru şi sunteţi bine primiţi.
Primar al municipiului Beiuş
Ec.ODOBASIANU NICU SILVIU
Ec.ODOBASIANU NICU SILVIU
 |
 |
ISTORICUL MUNICIPIULUI BEIUŞ
Depresinea Beiuşului, străbătută de Crişul Negru, adăposeşte multe aşezări dintre care ceea mai importantă este oraşul Beiuş. Situat in sudestul judeţului Bihor la 62 km de Oradea, pe DN 76 - E 79 OradeaDeva, la poalele Munţilor Apuseni, Beiuşul este unul dintre cele mai vechi oraşe străbătut de afluentul acestuia, Valea Nimăieşti, care împarte oraşul in două părţi.
Prima menţiune cunoscută a localităţii datează de la 1263 dar oraşul a existat dinainte, împlinindu-se 740 ani de atestare documentară a oraşului, dovadă fiind că la 1241 se vorbeşte de un district al Beiuşului complet pustiit de tătari în timpul invaziilor de la 1241-1246.
Documentele atestă că în secolul al XVIII-lea în oraşul Beiuş, în Ţara Beiuşului, înfloresc agricultura, meşteşugurile, comerţul, astfel că spre sfârşitul secolului şi începutul noului secol districtul Beiuş cuprindea un târg - Beiuş- şi 72 de sate.
Ceea ce va impulsiona în mod deosebit dezvoltarea oraşului şi ridicarea sa culturală va fi deschiderea unui gimnaziu de către Vlădica Samuil Vulcan în 1828, transformat ulterior în liceu cu limba de predare română.
Înfiinţarea acestei instituţii de învăţământ a fost un eveniment de mare însemnătate pentru românii din Transilvania deoarece va pregăti numeroşi intelectuali români.
La finele anului 1918 ia fiinţă Consiliul Naţional Român din Beiuş având ca preşedinte pe dr. Ioan Ciordaş.
În 1940 Beiuşul care nu cade sub incidenţa Dictatului de la Viena, devine reşedinţa judeţului Bihor, aici fiind mutate toate instituţiile politice, administrative, religioase cu caracter judeţean şi cu o mare parte dintre salariaţii lor.
Dezvoltarea economică şi demografică a oraşului Beiuş a fost lentă, situaţie ce se menţine până la reforma administrativ-teritorială din 1968 când în oraş sunt amplasate o seamă de instituţii cu caracter local şi teritorial.
Beiuşul are o populaţie de 10.990 locuitori din care români 9.916, maghiari 896, romi 144 şi alţii.
Marea majoritate a românilor sunt de religie ortodoxă (9.054), grecocatolici (424), baptişti şi alte religii. Dintre maghiari majoritatea sunt reformaţi (654), romano-catolici (257), baptişti etc.
Beiuşul dispune de o serie de unităţi industriale, unităţi care asigură locuri de muncă beiuşenilor. Dintre aceste unităţi menţionăm SC
Eloberom SA Beiuş, Fabrica de maşini unelte, SC Veronela SA - fabrică de încălţăminte, croitori, SC Drumuri SA Bihor.
Putem afirma că Beiuşul a fost prezent în toate marile evenimente ale istoriei.
Zona Beiuşului are multe minunăţii ale naturii, foarte diversificate numărându-ne printre cele mai frumoase zone ale ţării.
-
· megállapodás magyarul borító (97 kbyte)
· megállapodás magyarul (216 kbyte)
· megállapodás románul borító (96 kbyte)
· megállapodás románul (177 kbyte)
| Aktuális |
| Fürkész « |
| Interreg « |
| Környezettudatosan a Körösök - völgyében « |
| Magyar Natúrpark Szövettség « |
| LEADER+ « |
 |
| Natúrpark hírlevelek « |
| Civil kampány « |
| Néprajz, értékek |
| Bódisné « |
| Ladányi mondák « |
| Egy napom « Gyulán |
| Építészet |
| Települések « építészete |
| Egyházi épületek « |
| Ipartörténeti « emlékek |
| Középületek « |
| Népi építészet « |
| Kastélyok, kúriák « |
| Szobrok « |
| Temetők « |
| Népművészet |
| Népművészet « |
|
|
|
| Vissza az előző oldalra | ||
| Lap tetejére |