Körösök értékei

Egyesületünk egyik legfontosabb törekvése a Körösök vidéke értékeinek feltárása, megőrzése, nagyközönséggel való megismertetése (legyen szó akár természeti, akár kulturális értékekről), és a helyi értékeken alapuló fejlesztés/fejlődés elősegítése. A helyi hagyományok megismerése lehetővé teszi, hogy olyan új, előremutató kezdeményezések jöjjenek létre a térségben, melyek a Körösök vidéke sajátosságaira építenek, szervesen kapcsolódnak a múltban itt élt emberek mindennapi életgyakorlatához, emellett kiaknázzák a modern kor nyújtotta lehetőségeket is, és fenntartható módon járulnak hozzá a helyi gazdaság fejlődéséhez.

A Magyar Értéktár gyűjti egy csokorba és őrzi azon haza értékeket, amelyek egy táj, egy település, a nemzet jelenét, múltját és hagyományait jelenti. A Nemzeti Értékpiramis alapján Hungarikumokat, Kiemelkedő Nemzeti Értékeket, Nemzeti értékeket, Települési és Tájegységi Értékeket különíthetünk el a Körösök Völgye Natúrpark területén is. Az alábbiakban a Hungarikumok Gyűjteménye – Magyar Értéktár honlap információit felhasználva igyekeztünk összeállítani az alábbi adatbázist a Körösök Völgye Értékei vonatkozásában. Forrás: http://www.hungarikum.hu/hu/

HUNGARIKUMOK Kiemelésre méltó olyan nemzeti érték, amely jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményét jelenti.

Kizárólag a Körösök Völgye Natúrpark településeihez kapcsolódó hungarikumok:

Csabai kolbász

A Csabai kolbász márkanév az egész Kárpát-medencében, de a tengeren túl is jól ismert. Készítése egy élő néphagyomány, mely több mint száz éve, generációkon keresztül szinte semmit sem változott, prémium kategóriájú termék.

Gyulai kolbász

A gyulai húsipar és a Gyulai Kolbász története lassan másfél évszázados múltra tekint vissza. 1935-ben a Brüsszeli Világkiállításon Aranydiplomát kapott, az Európai Bizottság Oltalom alatt álló földrajzi jelzés birtokosa, 2014-ben a Hungarikumok Gyűjteményébe is bekerült.

A Körösök Völgye Natúrpark területén is fellelhető hungarikumok:

Alföldi kamillavirágzat

Magyarországon a kamillát, mint gyógynövényt, először Meliusz Juhász Péter debreceni professzor említi meg 1578-ban Kolozsvárott kiadott Herbárium c. könyvében. A kamillát görcsoldó, epehajtó hatású növényként jellemzi. A népi gyógyászatban viszont ennél korábban, több évszázaddal ezelőtt felismerték a kamilla jótékony, gyógyító erejét. Hazánk egész területén vadon terem, jelentős termőállománya az alföldi szikes területeken van, tömegesen megtalálható a Tiszavidék szikes, vízállotta talaján, az úgynevezett szikfoltokon.

Hízott libából előállított termékek

Hazánkban a hízott lúdárutermelés – kulturális és gasztronómiai jelentőségén túl – nemzetgazdasági szempontból is fontos terület. A hízott libából származó termékek előállítását hazánk mezőgazdasági termelési kultúrájának egyik legfontosabb szimbólumaként tartjuk számon. A hagyományos, szabadtartásos módon előnevelt, és kukorica alapú takarmányon utónevelt libából készült termékek gasztronómiai kincsek. A világon mindenhol igazi különlegességnek számítanak a hízott májból, illetve a hízott állat húsából készült ételek. A hízott libából előállított termékek hazánk jó hírét viszik a világban, hozzájárulva ezzel a magyar élelmiszer- és ételkultúra hagyományainak ápolásához, amely egyben elősegíti nemzeti kultúránk ápolását is.

Magyar akác

Az akácot homok megkötése céljából Tessedik Sámuel szarvasi lelkész hozta be és terjesztette el hazánkban. Az utóbbi évtizedekben az éghajlatváltozás folytán felerősödő elsivatagosodás és szárazodás elleni küzdelemben az akác kiemelkedő szereppel bír. Ma már erdeink kb. 20%-a akác. Európa akácerdeinek kb. 60 %-a Magyarországon található. A legjobb minőségű mézet szolgáltató méhlegelő, amely számos írónkat és költőnket is megihlette, a magyar táj jellegzetes eleme.

Magyar akácméz

A hazánkban előállított mézek közül világszerte az akácméz a legismertebb. A legtöbb térségi méztermelő kínálatában megtalálható. A csaknem színtelentől az enyhén sárgásig terjednek színárnyalatai. Magas cukortartalma miatt nem kristályosodik, évekig folyékony marad. Íze nem karakteres, emiatt fogyasztása a mézzel ismerkedők számára ajánlható. Az akácméz kiváló minősége miatt évtizedek óta keresett exportcikk, a mézkivitel fő célországai: Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia.

Szikvíz

Keletkezésének voltaképpen tárgyi tévedés az alapja: a szódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen azonosították a sziksóval. Magyarországon a különlegességnek számító szénsavas szódavizet, orvosok bíztatására, mint a baktériumok szaporodását gátló széndioxid-alapú természetes tartósítószer folyadékot Jedlik Ányos, a természetbúvár bencés szerzetes készítette először 1826-ban, és az első szikvízgyártó üzemet is ő hozta létre 1841-ben Pest-Budán. A polgárosodó társadalom éttermeiben, kocsmáiban, cukrászataiban hamarosan elterjedt a szódavíz. A tiszta bor helyett az üdítő hosszúlépés, a kisfröccs, a nagyfröccs, az édes cukrászsütemények mellé a szódavíz volt a legjobb szomjoltó. A 19. század végén, még a millenniumi ünnepségek pompájában is helyt kapott a szódavíz, mint a kor újdonsága.

A „pálinka” és a „törkölypálinka” megnevezések

A pálinka erjesztését, lepárlását, érlelését, pihentetését és palackozását is Magyarországon kell végezni. A pálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Az „aqua vitae” Erzsébet királynéhoz kapcsolódó története a 14. századból ered, az „égett szesz” pedig a 16. századig gyógyszernek számított.

Magyar szürke szarvasmarha

Nagy valószínűséggel a honfoglaló magyarsággal együtt érkezett a Kárpát-medencébe, jelenléte a középkortól bizonyított hazánkban. „Igazi világmárkának” számított, lábon hajtva az ország egyik legnagyobb hasznot hajtó exportcikke volt a XV-XVIII. század között, nyugat-európai vágóhidakon feldolgozott húsát emelt áron lehetett értékesíteni. Mostanság, a magyar szürke szarvasmarha tenyésztésénél a több száz éves hagyományokra épülő néprajzi és kulturális örökséget képviselő extenzív gulyabéli tartás gyakorlata ötvöződik a modern kor elvárásaival. Kutatási eredmények igazolják a magyar szürke szarvasmarha húsának kiemelkedő beltartalmi értékét, illetve minden más marhahústól eltérő ízvilágát és minőségét.

A magyar tanya

A tanya az Alföld egyedülállóan tipikus vidékies településformájának tekinthető településképződmény, mint külterületi lakott hely. A tanya régebbi neve a szállás, az Alföld szétszórt, magányos telepeit jelentette, melyek többnyire a gazdálkodás központjai és a lábasjószág telelőhelyei voltak. A tanya kialakulásában a mezőgazdaság játszotta az alapvető szerepet. A tanya – mint külterületi gazdasági egység – a XIV-XV. században vette fel a tartozéktelepülés jellegét, a mezőváros sajátosságaként. A tanyák gazdaságának látványos fellendülése a feudáliskorlátoktól többnyire mentes XIX. század végén és a XX. század elején zajlott.

NEMZETI ÉRTÉK A magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék. A nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított értékek gyűjteménye a Magyar Értéktár.

KIEMELKEDŐ NEMZETI ÉRTÉKEK olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.

A Körösök Völgye Natúrpark területén is fellelhető nemzeti értékek:

Békés-Tarhosi Énekiskola

1946.szeptember 1-jén dr. Keresztury Dezsőakkori vallás és közoktatásügyi miniszter határozata alapján szervezték meg az ország első bentlakásos énekiskoláját. Egykori termeinek az akkor Békéshez tartozó, a mai Tarhos községben található Weinkcheim kastély adott otthont.

Az intézmény alapítója és igazgatója Gulyás György volt, aki később a Debreceni Kodály Kórus vezető karnagyaként vált ismertté. Alapvető célkitűzése volt a falvak tehetséges gyermekeinek zenei nevelése. Rövid idő alatt országos hírűvé nőtte ki magát az intézmény. Növendékei közül sok ismert zeneszerző, közművelődési szakember, ének-zene tanár került ki.

A zenei képzést a Kodály-módszer szerint, elsősorban énekes alapokon valósította meg az iskola azzal a céllal, hogy olyan énektanárokat neveljenek, akik városuk, községük zenei kultúráját szakmai elhivatottsággal tudják irányítani. Az énekiskola sajnálatos átszervezési intézkedéseknek köszönhetően, 8 éves rövid fennállását követően 1954-ben megszűnt. Diákjai és oktatói számára egész életre szóló útravalót és útmutatást adott. Forrás: http://tarhos.hu/tarhosi-enekiskola

Csabai Kolbászfesztivál             

Az 1997 óta évi rendszerességgel megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál a csabai kolbász hagyományára épül, széles felületen érintkezik a város tradícióival. Kiváló minősítésű gasztronómiai fesztivál címet kapott. A kolbászfesztiválnak köszönhetően egy olyan rendezvény jött létre Békéscsabán, amely bemutatja a térség gasztronómiai hagyományait, és lehetőséget teremt más vidékek számára is a bemutatkozásra. Az elmúlt években a rendezvény szervezői egyre több mindent adtak hozzá a kolbász tematikához: az őrölt paprikakészítést és a helyi kismesterségek bemutatását, a disznóvágási hagyományokat, a hurka- és cigánka készítést, a borkóstolást és a helyi pálinkakészítést, a térség turisztikai adottságait, kulturális értékeit, mindezt népünnepély hangulattal fűszerezve. Különös értéke az a résztvevői aktivitás, ami eggyé kovácsolja a sok száz kolbászt szerető csapatot és az akkor ott tartózkodó sok ezer embert. Forrás: https://www.csabaikolbaszfesztival.hu/

MAGYAR ÉRTÉKTÁRAK

A Békés Megyei Értéktár a Békés Megyei Önkormányzat gondozásában működik. Jelenleg 8 kategóriában lehet megyei értékeket jelölni, melyek közöl számos, a Natúrpark területén található meg úgy mint:

Agrár- és élelmiszergazdaság: Száraztészták – Mezőberény; Gyulai kolbász – Gyula, Csabai kolbász – Békéscsaba; Magyar Autosex Tyúkgalamb – Gyomaendrőd

Épített környezet: Göndöcs-kert – Gyula, Gyulai vár – Gyula

Ipari és műszaki megoldások: Endrődi csizmadia és cipész hagyományok – Gyomaendrőd

Kulturális örökség: Kádár Ferkó munkássága – Békéscsaba; Szarvas Város könyvtárának régi gyűjteménye; Szarvasi Tessedik Táncegyüttes; Orlai Petrics Soma – Mezőberény, Ladics Polgárház és gyűjteménye – Gyula; Békés-tarhosi Zenei Napok, Békés-Tarhosi Énekiskola, Erkel Ferenc szülőháza és életműve – Gyula, Körösmenti Táncegyüttes – Gyomaendrőd, A Knerek szellemi öröksége Gyomán és az egyetemes kultúrában – Gyomaendrőd

Sport: Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub

Turizmus és vendéglátás: Körös Völgyi Sokadalom – Gyula, Békési szilvalekváros papucs, Csabai kolbászfesztivál

Forrás: http://ertektar.bekesmegye.hu/

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei értéktár 2018. augusztusáig, mintegy 68 megyei értékkel rendelkezett, melyek közül 11 megyei érték a Natúrpark területén található Mezőtúr és Kunszentmárton településeken:

Mezőtúr:

  • Mezőtúri fazekasság
  • Mezőtúr környékének holtág-rendszere
  • Hortobágy-Berettyó hármas zsilip és árvízkapu
  • Földikutya populáció
  • Kupai Sándor fafaragó munkássága
  • Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep

Kunszentmárton:

  • Nagykun Kerületi
  • Szeőke Izabella festményei
  • Bozsik Kálmán öröksége
  • Szabó Gyula színművész életműve
  • Balla Tibor tekerőlant és citera muzsikája

Forrás: http://jnszm.hu/?lang=2&f=1&p=238&e=351

Települési értéktárak A megyei értéktár mellet szinte az összes natúrparki településünk rendelkezik települési értéktárral, melyek már online is áttekinthetőek az alábbi oldalakon: