II. pillér: A pihenés feltételeinek megteremtése

Egy terület idegenforgalmi értékét elsősorban a meglévő adottságok határozzák meg. A Körösök völgye esetében elsősorban a természeti értékeket kell kiemelni. A termál- és gyógyvizek (Gyula, Békéscsaba, Gyomaendrőd), a Körös folyók és holtágaik, tavak vízi adottságai, a védett természeti értékek (a KMNP területei), a növények, a nagyvadak, a napsütéses órák magas száma, a fejlett homoki szőlő- és gyümölcskultúra speciális lehetőségeket kínálnak. A pontszerűen előforduló jelentősebb turisztikai célpontok esetében a művi adottságok egyházi és világi emlékei, valamint az azokra sokszor ráépülő rendezvények (kongresszusi turizmus, kulturális rendezvények, néprajzi adottságok, sportesemények stb.), bírnak kiemelt jelentőséggel. Egyes esetekben a speciális forgalmi helyzet (pl. határátkelő) növelheti az adott település turisztikai potenciálját. Nagyon fontosak az emberi adottságok (vendégszeretet, nyelvtudás stb.) is, amelyek mindenfajta vendégfogadás, de különösen a falusi és az agroturizmus alapvető feltételét jelentik.

A Körösök Völgye Natúrpark földrajzi fekvésénél fogva nem tartozik egyetlen országosan kiemelt üdülőkörzethez sem. A kisebbek közül a „Tisza-Körös menti”, a „Köröszug” üdülőkörzetek egy része tartozik a térséghez. A VÁTI 1992-ben a térségben a Közép-békési körzetet, mint többadottságú (borvidéki, vízparti, horgászati, termálvízi, építészeti és kulturális jellegű) idegenforgalmi körzetet határolt el. A térség településeiben vonzerő-adottságok többsége önmagában jelentős egyedi vonzást nem képvisel, ezért a versenyképes kínálat kialakításához az egyes adottság-elemek összekapcsolásával idegenforgalmi “csomag” összeállítása szükséges.  A vidéki erőforrás-gazdálkodásban a rekreáció és az idegenforgalom a területhasználat legsokoldalúbb magvalósítása. A rekreációs tevékenységek bizonyos típusai kombinálhatók egymással (pl. kerékpár, evezés), egyesek sajátos környezet-típust igényelnek (pl. horgászat), Számos nem-rekreációs vidéki tevékenység (erdőgazdálkodás, ártéri gazdálkodás, halászat, természetkutatás, egyéb agrártevékenységek) kapcsolhatók rekreációs ágazatokhoz.

Sok kiránduló számára az egyedüllét a legfontosabb cél, és bármely számú idegen „túlzsúfoltságot” jelent számukra. Miközben az érintetlen táj iránti igény globálisan növekszik, nő az aggodalom is az érintetlen tájak veszélyeztetettségével kapcsolatosan.  A védett magterületeken a legsürgetőbb a bemutatás és a rekreáció terhelő hatásának csökkentése. A rekreáció és idegenforgalom természetközeliségének megvalósításához olyan eszköztár kidolgozása és gyakorlati alkalmazása a cél, amellyel a turizmus káros hatásait jelentős mértékben tudja mérsékelni.

Általános célok

  • A természeti értékek bemutathatóvá tétele,
  • A természetvédelmi területek látogathatóságának fejlesztése,
  • A tömeges turizmus korlátozása, illetve az általuk okozott károk megelőzése,
  • A térség turisztikai vonzerejének és jövedelemtermelő képességének fenntartható növelése,
  • Meglévő turisztikai célú szálláshelyek minőségi fejlesztése,
  • A kereslethez igazodóan új szálláshelyek létrehozása,
  • A természetvédelmi területek látogathatóságának fejlesztése,
  • A térség turisztikai fogadóképességének növekedése
  • A természeti értékek bemutathatóvá tétele,
  • A térség turisztikai vonzerejének növekedése,
  • A természetvédelmi területek látogathatóságának fejlesztése,
  • A tömeges turizmus korlátozása, illetve az általuk okozott károk megelőzése,
  • A vendégek és vendégéjszakák számának növekedése.