IV. pillér: Szemléletformálás

Az elmúlt évtizedben a lakosság érzékenyebbé vált a településkörnyezeti problémák iránt, az elmúlt évtizedben a települések „önmegítélése” javult. A lakosság érzékeli, hogy mind a településkép, mind a környezeti infrastruktúra kiépítettsége terén némi felzárkózás történt. Mindez azt jelenti, hogy a lokális közösségek felismerték, hogy a településeken történt környezeti, infrastrukturális fejlesztések, a települések közötti fejlettségbeli különbségek csökkenésének irányába hatottak. Ma már a környezeti érdekek a lakosság részéről megfogalmazódnak, bennük a szép és lakható környezet, a természeti feltételeknek megfelelő gazdálkodás iránti igény már egyértelműen megjelent. A környezettudatosság pozitív jellemzőivel és javuló tendenciáival szemben, a lakosság általános környezeti ismerete ugyanakkor még mindig meglehetősen hiányos. A környezeti problémák az emberek gondolkodásában még ma sem jelennek meg megfelelő mélységben. A lakosság egyharmada tájékozatlan. Sokan nincsenek tisztában alapfogalmakkal, a környezeti konfliktusok összefüggéseit és hátterét nem ismerik fel, nem értik, sőt sokan a környezeti programokkal szemben is érdektelenséget mutatnak. A vidéki lakosság többsége, amíg nem tapasztalja meg közvetlen közelről az egyes veszélyeket, addig nem néz szembe a problémákkal, sőt az is előfordul, hogy a konfliktusok valódi okát sokan a média által „felkapott” válságtényezők miatt nem veszik észre.

A lokális környezetgazdálkodás humán háttere és körülményei nem megfelelőek. Nincsenek kidolgozva azok a támogatási rendszerek, amelyek az embereket környezettudatosabb életmódra ösztönöznék. Hiányoznak az önkormányzati pénzeszközök, illetve az állam által támogatott és koordinált regionális és lokális környezeti programok, másrészt azok az intézmények, szervezetek, amelyek a Körösök völgye sajátos „környezeti management”-jét felvállalnák. Az elmúlt időszakban nem alakult ki megfelelő „partnerség” a környezetvédelemben és a területfejlesztésben érdekelt intézmények, valamint az önkormányzatok és a helyi társadalom között. A meglévő környezeti stratégiák többsége mellőzi a helyi érdekeket. A Körösök Völgye Natúrpark kiemelt célja a természet szeretetének erősítése az emberekben. Ahhoz, hogy a jövő generáció számára is élvezhetők és ismerhetők legyenek a természeti értékeink, már egészen kisgyermekkortól kezdve szükséges ezen értékek tematikus bemutatása, a gyakorlatban történő megvalósulás folyamatának megismerése.

Általános célok

  • Együttműködés a szolgáltatók, vállalkozók, önkormányzatok, egyéb szervezetek és intézmények között,
  • Image, egységes arculat kialakítása a térségben, egyediség hangsúlyozása,
  • Turisztikai marketing erősítése, lehetőségek ismertetése a tartalmas szabadidő eltöltéshez,
  • Turisztikai programok (a különböző célcsoportoknak különböző programok) és programcsomagok (különböző lehetőségek összekapcsolása, szervezett kirándulások, komplex speciális programok) kialakítása,
  • Együttműködés a szolgáltatók, vállalkozók, önkormányzatok, egyéb szervezetek és intézmények között,
  • A táj gondozásának fontosságára való figyelemfelhívás,
  • Környezeti tudat- és szemléletformálás,
  • Együttműködés a szolgáltatók, vállalkozók, önkormányzatok, egyéb szervezetek és intézmények között,
  • Környezeti tudat- és szemléletformálás,
  • Nevelési munka ösztönzése.