 |
|
 |
A Natúrpark településeinek népművészete
Békés megye népessége, így a Natúrpark területén levő települések lakossága eredetét tekintve nem egységes. A háborúk okozta többszöri elnéptelenedés, majd visszatelepülés, más tájakról történő spontán betelepülés és tudatos telepítési politika következtében vidékünk soknemzetiségűvé vált a XVIII. Századra: románok, szlovákok, németek jöttek e tájra, és a főként Erdély felől érkezett cigányság is letelepült. Nemcsak az etnikai sokszínűség, de a vallási sokszínűség - református magyarok, katolikus magyarok, evangelikus szlovákok, görögkeleti románok - is hatott a népművészet alakulására. Az egymás mellett élés kulturális egyesüléssel járt ugyan, de úgy, hogy a nemzetiségek megőrizték hagyományaik különféle elemeit, melyek a népművészet területén is jól nyomon követhetők.
A hajdani alföldi mezővárosok hamar a polgárosulás útjára léptek, azonban a táji adottságok miatt - a Sárrét közelsége, melynek széle egészen Békésiig lehúzódott, és területén feltételezhető a magyar lakosság folyamatos volta a honfoglalás óta -, számos archaikus kultúrelem megőrződött például a pásztorművészetben, vagy a paraszti viselet egyszerű szabásvonalaiban.
A XIX. század második felében elindult gazdasági fellendülés eredményeként nagyméretű, tornácos gazdaházakat emeltek, ahol a nem lakott tisztaszoba lett a család reprezentatív tárgyainak a bemutatóhelye. Státusz-szimbólumként funkcionált csakúgy, mint a ház díszes homlokzata, a hatalmas kapuk vagy az asszonyok selyem, brokát, bársony anyagból készült ünnepi öltözete, melyhez csipkével, szalagokkal, rezgőkkel, flitterekkel ellátott gyöngyös főkötő társult az 1920-as évekig. A lakásbelsők tárgyai, amelyeket egyre inkább már nem házilag készítettek, hanem mesteremberektől szerezték be, a parasztpolgári ízlést tükrözték. Vidékünk fazekasaira a művészileg meghatározó két közeli fazekas-központ, Hódmezővásárhely és Mezőtúr hatott, munkáikat azonban a helyi igényeknek és ízlésnek megfelelően alakították.
Az általános jellemzőkön túl a nemzetiségi specifikumok közé sorolhatjuk a szlovákok előtornácos házait, festett bútorait, a németek hatalmas szárazbejárós nagykapuit, házi szövésű textíliáit, hímzéseit, a románok szövőkultúráját, amely megőrizte régies motívumkincsét és színvilágát.
|
|
 |
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
