A Natúrpark meghatározása, célja, stratégiai programja

A Natúrpark fogalma: természeti és tájképi értékekben gazdag, nagy kiterjedésű kultúrtáj, amelynek hosszú távú fenntartását, a természet és az épített környezet összehangolt fejlesztése jelenti.

A Natúrpark célja: a területfejlesztés, vidékfejlesztés, értékvédelem, a környezeti nevelés, turizmus fejlesztés és a térség szervezetinek integrált támogatása. A környezettel harmonikus fenntartható fejlődés a társadalom egészének és közösségeinek modernizációja, amely a térség településeinek, vállalkozásainak, civil szervezetinek összefogásával valósítható meg.

Fenntartható fejlődés fogalma: a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségeleteik kielégítésének lehetőségétől.

A Natúrpark stratégiai programja: a lakosság, a környezet és a gazdaság egységes rendszerbe foglalása, ahol a fenntarthatóság elve alapján a természeti-környezeti értékeknek van elsőbbsége.

I. A stratégiai program összetevői:

1. Környezetvédelmi program:
  • a Szarvas - Belényes tengely környezetterhelésének és a természeti erőforrások felhasználásának vizsgálata A jelenlegi önkormányzati tagok területén ez a felmérés elkészítendő, a Környezet- és Természetvédelmi tagozat közreműködéssel
  • a környezetállapot felmérése, helyzetértékelés, az elérni kívánt célállapot megfogalmazása, célok kitűzésének megfogalmazása a Környezet- és Természetvédelmi tagozat közreműködéssel
  • a levegőtisztaság védelem
  • vízvédelem (felszíni és felszín alatti), beleértve az Élővíz-csatornát is
  • talaj, földtani közegvédelem
  • hulladékgyűjtés, kezelés tevékenységének javítása, hulladékok újra-használatának, hasznosításának ösztönzése , szoros együttműködés és ösztönzés megvalósítása Belényessel, közös tükörprojektek készítése PHARE-CBC pályázati lehetőségek maximális kihasználásával
  • zaj-rezgésvédelem
  • az ivóvízellátás, illetve csapadék- és szennyvízelvezetés, kezelés javítása
  • közlekedésből adódó terhelések csökkentésének felmérése
  • ipari környezeti terhelések felmérése
  • energiagazdálkodás hatékonyságának fokozása
  • zöldfelületek növelése, állapotuk javítása
  • a környezet-egészségügy
2. Természet- és agrárkörnyezeti program:
  1. A természeti környezet hosszú távú védelme a stratégia kiemelt területe
    • természeti értékek megőrzése, állapotuk fenntartása, javítása és felmérése a Környezet- és Természetvédelmi tagozat közreműködéssel
    • védelem alá vonandó területek, objektumok felmérése, bővítésének lehetőségeinek feltérképezése a Környezet- és Természetvédelmi tagozat közreműködéssel
    • hagyományos földhasználati formák (tájgazdálkodás) bevonása a természetvédelmi oltalom alatt álló területek kezelésébe
    • a térség táji uniformizálódásának megakadályozása, az egyedi tájértékek feltérképezése, megőrzése, és a fenntartható, a térségi kapcsolatokat optimalizáló tájszerkezet kialakítása
    • a helyi lakosság bevonása a természeti értékek fellelős hasznosítására, ökoturizmus, táj- és biogazdálkodás
    • táj- és élőhely rehabilitációs programok kidolgozása és működtetése
    • helyi természetvédelmi programok tervezése, megindítása, folyamatos értékelése, szükség szerinti módosítása, eredmények, tapasztalatok közzététele a Környezet- és Természetvédelmi tagozat közreműködéssel.
    • közreműködés a lakossági támogatás elnyerésében
    • a természeti környezet védelmének, a fenntarthatóság gondolatkörének népszerűsítése a lakosság, iskolák és a civilszervezetek körében
  2. Az agrárkörnyezeti program alapja a Nemzeti Agrár- környezetvédelmi Program (NAKP), s ennek bevezetéséről rendelkező 2253/1999. (X.7.) sz. kormányhatározat. Ez az új stratégia az úgynevezett "multifunkcionális" mezőgazdálkodás, a környezet- és tájgazdálkodás, az új európai agrármodell. Többfunkciós európai agrármodell legfontosabb összetevői, közös elemei:
    • a körzettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos környezeti, társadalmi, foglalkoztatási és kultúrfeladatok
    • ökogazdálkodás
    • kultúrtáj ápolása és a biodiverzitás fenntartása
    • értékes beltartalmú, szervmaradványmentes, egészséges és biztonságos termékek előállítása.
    • a meg nem újítható nyersanyagok energiatakarékos felhasználása
    • a társadalmi és biológiai élettér megőrzése, az ökológiai infrastruktúra fenntartása, ökológiai stabilitás, népességmegtartás, munkerőkiegyenlítés
3. Turizmus, ökoturizmus, helyi értékek programja:
  1. Turisztikai szempontok:
    A turizmus jelentős és dinamikusan fejlődő húzóhatással rendelkező ágazat. Elősegíti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a természeti és a kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. Fontosabb turisztikai alapelvek fenntartható turizmus a természeti erőforrások ésszerű hasznosítását jelenti és hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez.
  2. Ökoturizmus:
    Az ökoturisztikai fejlesztések a fenntarthatóságot szem előtt tartó szervezeti irányítást és menedzsmentet igényelnek, amihez elengedhetetlen az érdekelt felek közötti koordináció. Az ökológiailag és kulturálisan érzékeny területek kiemelt gondosságot feltételeznek, a helyi turisztikai fejlesztések hordozói a turizmus fenntartható irányú fejlesztéseknek
    A program területei:
    • ökoturizmus
    • falusi turizmus
    • lovas turizmus
    • gasztronómiai turizmus
    • ifjúsági turizmus
    • kulturális turizmus
    • kerékpáros turizmus
    • vízi turizmus
    • természetjárás
    • vallási turizmus
  3. Helyi értékek:
    A "Helyi értékek védelméről" az önkormányzatok rendeletet alkotnak. A rendelet a helyi értékek mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt és települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, régészeti értékként a történeti folytonosságot biztosítja.
    NATÚRPARK VÉDJEGY bevezetése.
II. Natúrpark megvalósítását segítő módszerek

Fórumok, partnerségi kapcsolatok, kollektív részvétel kialakítása:
  • lakosság bevonása a döntési folyamatokba és az érdekegyeztetési mechanizmusba
  • helyi lehetőségek, kezdeményezések és szerveződések támogatása
  • mozgatóerejű, nyitott és innovatív településpolitika folytatása
  • aktív részvétel a fenntartható fejlődés település határain túli (regionális, országos, nemzetközi) akcióiban
  • állandó kommunikáció és összhang a település, a gazdálkodók között, környezetkímélő és szociálisan érzékeny gazdasági módszerek támogatása (öko-hatékony programok, környezeti menedzsment-rendszerek alkalmazása)
  • a lakosság példamutató, környezetkímélő magatartása, környezeti szabályok, előírások körültekintő alkalmazása
  • a környezeti állapot-kataszter és intézkedési terv folyamatos aktualizálása
  • környezeti problémák legteljesebb mértékű kezelése
  • fenntartható területpolitika, környezetorientált közbeszerzés, a helyi erőforrások és a többi település tapasztalatainak innovatív hasznosítása
  • oktatás, képzés, komplex szemlélet, a környezeti-gazdasági-társadalmi összefüggések integrált megközelítése (kommunikációs lehetőségek, média bevonása)
  • magánélet, személyes környezet
  • társadalmi környezet
  • intézményes környezeti nevelés-képzés
  • térinformatikai eszközök alkalmazása
  • környezeti, környezet- és település menedzsment adatbázisok
  • tervezési, beruházás-támogató rendszerek
  • régészeti információs rendszerek
  • változás vizsgálati bázisok (környezeti összefüggések, fejlődés tendenciái)
Megfelelő szervezeti struktúra kialakítása, amely egyben megjeleníti a beszámolási kötelezettség rangsorát is:
  • Közgyűlés
  • Elnökség
  • Elnök
  • Ügyvezető alelnök
  • Ügyvivő testület



Fürkész «
Interreg «
Környezettudatosan a Körösök - völgyében «
Magyar Natúrpark Szövettség «
LEADER+ «
Natúrpark hírlevelek «
Civil kampány «
Bódisné «
Ladányi mondák «
Egy napom « Gyulán   
Települések « építészete   
Egyházi épületek «
Ipartörténeti « emlékek   
Középületek «
Népi építészet «
Kastélyok, kúriák «
Szobrok «
Temetők «
Népművészet «
Vissza az előző oldalra
Lap tetejére