 |
|
 |
A Natúrpark meghatározása, célja, stratégiai programja
A Natúrpark fogalma: természeti és tájképi értékekben gazdag, nagy kiterjedésű kultúrtáj, amelynek hosszú távú fenntartását, a természet és az épített környezet összehangolt fejlesztése jelenti.
A Natúrpark célja: a területfejlesztés, vidékfejlesztés, értékvédelem, a környezeti nevelés, turizmus fejlesztés és a térség szervezetinek integrált támogatása. A környezettel harmonikus fenntartható fejlődés a társadalom egészének és közösségeinek modernizációja, amely a térség településeinek, vállalkozásainak, civil szervezetinek összefogásával valósítható meg.
Fenntartható fejlődés fogalma: a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségeleteik kielégítésének lehetőségétől.
A Natúrpark stratégiai programja: a lakosság, a környezet és a gazdaság egységes rendszerbe foglalása, ahol a fenntarthatóság elve alapján a természeti-környezeti értékeknek van elsőbbsége.
I. A stratégiai program összetevői:
1. Környezetvédelmi program:
- a Szarvas - Belényes tengely környezetterhelésének és a természeti erőforrások felhasználásának vizsgálata A jelenlegi önkormányzati tagok területén ez a felmérés elkészítendő, a Környezet- és Természetvédelmi tagozat közreműködéssel
- a környezetállapot felmérése, helyzetértékelés, az elérni kívánt célállapot megfogalmazása, célok kitűzésének megfogalmazása a Környezet- és Természetvédelmi tagozat közreműködéssel
- a levegőtisztaság védelem
- vízvédelem (felszíni és felszín alatti), beleértve az Élővíz-csatornát is
- talaj, földtani közegvédelem
- hulladékgyűjtés, kezelés tevékenységének javítása, hulladékok újra-használatának, hasznosításának ösztönzése , szoros együttműködés és ösztönzés megvalósítása Belényessel, közös tükörprojektek készítése PHARE-CBC pályázati lehetőségek maximális kihasználásával
- zaj-rezgésvédelem
- az ivóvízellátás, illetve csapadék- és szennyvízelvezetés, kezelés javítása
- közlekedésből adódó terhelések csökkentésének felmérése
- ipari környezeti terhelések felmérése
- energiagazdálkodás hatékonyságának fokozása
- zöldfelületek növelése, állapotuk javítása
- a környezet-egészségügy
2. Természet- és agrárkörnyezeti program:
- A természeti környezet hosszú távú védelme a stratégia kiemelt területe
- természeti értékek megőrzése, állapotuk fenntartása, javítása és felmérése a Környezet- és Természetvédelmi tagozat közreműködéssel
- védelem alá vonandó területek, objektumok felmérése, bővítésének lehetőségeinek feltérképezése a Környezet- és Természetvédelmi tagozat közreműködéssel
- hagyományos földhasználati formák (tájgazdálkodás) bevonása a természetvédelmi oltalom alatt álló területek kezelésébe
- a térség táji uniformizálódásának megakadályozása, az egyedi tájértékek feltérképezése, megőrzése, és a fenntartható, a térségi kapcsolatokat optimalizáló tájszerkezet kialakítása
- a helyi lakosság bevonása a természeti értékek fellelős hasznosítására, ökoturizmus, táj- és biogazdálkodás
- táj- és élőhely rehabilitációs programok kidolgozása és működtetése
- helyi természetvédelmi programok tervezése, megindítása, folyamatos értékelése, szükség szerinti módosítása, eredmények, tapasztalatok közzététele a Környezet- és Természetvédelmi tagozat közreműködéssel.
- közreműködés a lakossági támogatás elnyerésében
- a természeti környezet védelmének, a fenntarthatóság gondolatkörének népszerűsítése a lakosság, iskolák és a civilszervezetek körében
- Az agrárkörnyezeti program alapja a Nemzeti Agrár- környezetvédelmi Program (NAKP), s ennek bevezetéséről rendelkező 2253/1999. (X.7.) sz. kormányhatározat. Ez az új stratégia az úgynevezett "multifunkcionális" mezőgazdálkodás, a környezet- és tájgazdálkodás, az új európai agrármodell. Többfunkciós európai agrármodell legfontosabb összetevői, közös elemei:
- a körzettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos környezeti, társadalmi, foglalkoztatási és kultúrfeladatok
- ökogazdálkodás
- kultúrtáj ápolása és a biodiverzitás fenntartása
- értékes beltartalmú, szervmaradványmentes, egészséges és biztonságos termékek előállítása.
- a meg nem újítható nyersanyagok energiatakarékos felhasználása
- a társadalmi és biológiai élettér megőrzése, az ökológiai infrastruktúra fenntartása, ökológiai stabilitás, népességmegtartás, munkerőkiegyenlítés
3. Turizmus, ökoturizmus, helyi értékek programja:
- Turisztikai szempontok:
A turizmus jelentős és dinamikusan fejlődő húzóhatással rendelkező ágazat. Elősegíti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a természeti és a kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. Fontosabb turisztikai alapelvek fenntartható turizmus a természeti erőforrások ésszerű hasznosítását jelenti és hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez.
- Ökoturizmus:
Az ökoturisztikai fejlesztések a fenntarthatóságot szem előtt tartó szervezeti irányítást és menedzsmentet igényelnek, amihez elengedhetetlen az érdekelt felek közötti koordináció. Az ökológiailag és kulturálisan érzékeny területek kiemelt gondosságot feltételeznek, a helyi turisztikai fejlesztések hordozói a turizmus fenntartható irányú fejlesztéseknek
A program területei:
- ökoturizmus
- falusi turizmus
- lovas turizmus
- gasztronómiai turizmus
- ifjúsági turizmus
- kulturális turizmus
- kerékpáros turizmus
- vízi turizmus
- természetjárás
- vallási turizmus
- Helyi értékek:
A "Helyi értékek védelméről" az önkormányzatok rendeletet alkotnak. A rendelet a helyi értékek mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt és települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, régészeti értékként a történeti folytonosságot biztosítja.
NATÚRPARK VÉDJEGY bevezetése.
II. Natúrpark megvalósítását segítő módszerek
Fórumok, partnerségi kapcsolatok, kollektív részvétel kialakítása:
- lakosság bevonása a döntési folyamatokba és az érdekegyeztetési mechanizmusba
- helyi lehetőségek, kezdeményezések és szerveződések támogatása
- mozgatóerejű, nyitott és innovatív településpolitika folytatása
- aktív részvétel a fenntartható fejlődés település határain túli (regionális, országos, nemzetközi) akcióiban
- állandó kommunikáció és összhang a település, a gazdálkodók között, környezetkímélő és szociálisan érzékeny gazdasági módszerek támogatása (öko-hatékony programok, környezeti menedzsment-rendszerek alkalmazása)
- a lakosság példamutató, környezetkímélő magatartása, környezeti szabályok, előírások körültekintő alkalmazása
- a környezeti állapot-kataszter és intézkedési terv folyamatos aktualizálása
- környezeti problémák legteljesebb mértékű kezelése
- fenntartható területpolitika, környezetorientált közbeszerzés, a helyi erőforrások és a többi település tapasztalatainak innovatív hasznosítása
- oktatás, képzés, komplex szemlélet, a környezeti-gazdasági-társadalmi összefüggések integrált megközelítése (kommunikációs lehetőségek, média bevonása)
- magánélet, személyes környezet
- társadalmi környezet
- intézményes környezeti nevelés-képzés
- térinformatikai eszközök alkalmazása
- környezeti, környezet- és település menedzsment adatbázisok
- tervezési, beruházás-támogató rendszerek
- régészeti információs rendszerek
- változás vizsgálati bázisok (környezeti összefüggések, fejlődés tendenciái)
Megfelelő szervezeti struktúra kialakítása, amely egyben megjeleníti a beszámolási kötelezettség rangsorát is:
- Közgyűlés
- Elnökség
- Elnök
- Ügyvezető alelnök
- Ügyvivő testület
|
|
 |