Békéscsaba

 

Városismertető

A 67 ezer lakosú Békéscsaba Magyarország délkeleti kapuja, a magyar-román határ közelében fontos közúti és vasúti csomópont. Megyeszékhelyi rangot 1950-ben nyert, de ezt megelőzően is a tájegység legjelentősebb települése, annak fővárosa volt.

A Budapesttől kétszáz kilométerre eső, jellegzetesen ártérperemi település a kiváló termőtalajú Körös-völgy középpontjában a főleg mezőgazdasággal foglalkozó régiónak, a 400 ezer lakosú Békés megyének közlekedési, kereskedelmi, feldolgozóipari, kulturális és oktatási centruma, amely Kecskemét, Szarvas felől a 44-es főúton közelíthető meg. Nemzetközi közforgalmi és sportrepülőtere révén a légi forgalomba is bekapcsolható.

 

Történelem

1718-ban jelentek meg az első felvidéki telepesek Békéscsabán. A földművelő, állattartó telepesek szorgalmának köszönhetően gyors fejlődésnek indult Csaba már a 19. század első felére - tehát alig száz év alatt - a megye legnagyobb településévé vált.

Hiányzott az éltető víz? Megásta hát a város magának azt az Élővíz-csatornát, amely bekapcsolta az itt élőket a Körösök vízforgalmába, gyorsabbá és egyszerűbbé téve az építőanyagok ideszállítását.
Nemsokára Nagy-Csabának nevezik a 25 ezresre duzzadt helységet, amely 1841-ben mezővárosi rangot kapott, majd utat adott előbb a Szolnok-Arad, később a Nagyvárad-Szeged közötti vasútvonalnak.
Mindez alapokat teremtett az ipari fejlődéshez, a gyorsuló polgárosodáshoz.

 

Látnivalók

A megyeszékhely a hazai szlovákság központja, a kolbászkészítés egyik legismertebb fellegvára.

Az egyik legismertebb magyar festő, Munkácsy Mihály számtalan szállal kötődik a településhez: itt nevelkedett nagybátyjánál, s a későbbiek folyamán több alkalommal is visszatért gyermekkora helyszínére. A világhírű művész emlékét két gyűjtemény, a Munkácsy Múzeum és az Omaszta-kúriában kialakított Munkácsy Emlékház is őrzi a városban.

A Szeberényi téren álló Evangélikus Nagytemplom, 3000 ülőhelyével Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, kiváló akusztikájának köszönhetően számos hangversenynek ad otthont. Vele szemben található a barokk stílusú Evangélikus Kistemplom, melynek tornyában látható a megye legnagyobb harangja. A Szent István téren áll az 1910-ben épült kéttornyos katolikus templom, a magyar téglagótika egyik legjelentősebb építménye.

A közelben lévő Garay utcai jellegzetes előtornácos, úgynevezett "podsztyenás", 1856-ban épült Szlovák Tájházban létrehozott kiállítás a csabai módos nagygazdák XIX. századi lakáskultúrájának állít emléket. A nemzetiségi hagyományok ápolását szolgálja a Szlovák Kultúra Háza, melynek emeletén szálloda, földszintjén szlovák ételspecialitásokat kínáló étterem működik. A Békési Úti Közösségi Házak épületegyüttesében múlt századi lakóházat, mellette előtornácos, úgynevezett podsztyenás, karéjos oromzatú népi lakóházat láthatunk. Az épületek egyikében működik a Meseház, melynek állandó kiállításai: Schéner Mihály, Lenkefi Konrád, Ványai János életműveit bemutató anyagok.

A Szent István tér egyik legszebb épülete a romantikus stílusban épült Városháza, melynek belső udvara nyári zenés rendezvénynek, a Városházi Estéknek a színhelye. A tér másik oldalán áll a Hotel Fiume a város legpatinásabb szállodája. Az Andrássy út elején található a Jókai Színház, Békés megye egyetlen állandó színtársulattal rendelkező kőszínháza. Felső szintjén vigadó és bálterem volt, amely ma, kamaraszínházként is működik.

A Csaba Center, a megye első bevásárló és szórakoztató központja, melynek harmadik emeletén, 2003 őszén megnyílt a Jankay Galéria. A város legújabb kiállítóhelyén Jankay Tibor - a békéscsabai származású, Amerikában elhunyt művész - művei, és Dél-Amerikai eredetű etnológiai gyűjteménye mellett a térség kortárs művészeinek munkái is helyet kapnak.

A Gyulára vezető út mellett áll a Csabai Tanya- és Gabonatörténeti Kiállítóhely az 1824-ben épült kisparaszti tanya, a berendezett tanyaépület és a részben helyben megőrzött, részben máshonnan áthozott gazdasági épületek együttese. A telekre áttelepítettek egy szélmalmot a csókási határból és a vésztő-mágori Wenckheim-birtokról egy gépszínt, melyben "A gabona tárolásának és feldolgozásának története az őskortól napjainkig" című kiállítás látható.

 

Aktív pihenés

A pihenést, kikapcsolódást keresők számára az egyik legideálisabb program egy kiadós séta az Élővíz-csatorna mentén, amely egy kellemes fürdőzéssel is összeköthető az Árpád Fürdőben, ahol több medence, szauna, masszázs és gyógyszolgáltatások vehetők igénybe.

Továbbá bátran ajánljuk kirándulóhelyként a közeli szabadkígyósi Wenckheim kastélyt és ősparkját, valamint a pósteleki kastélyromot, annak romantikus parkerdejét. A lovaglás szerelmesei számára valóságos paradicsom a város, hiszen tizenkét lovas bázis kínálja különféle szolgáltatásait. A békéscsabai repülőtéren alkalom nyílik az ejtőernyőzést és sétarepülést kipróbálni.

A Körösök Völgye Látogatóközpont festői környezetben, a Széchenyi liget közepén fekszik, Békéscsaba belvárosából indulva kellemes, ötperces sétával megközelíthető. A központ bázisa szeretne lenni különböző környezet- és természetvédelmi kezdeményezéseknek, kulturális megmozdulásoknak.

 

Kultúra

Békéscsaba nem szűkölködik kulturális programokban sem. (Békéscsabai Tavaszi Fesztivál, Városházi Esték, Békéscsabai Zenei Ifjúsági Találkozó és Nemzetközi Fúvószenekari Verseny, Csabai Kolbászfesztivál, Csabai Farsang, Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, Bor- és Grill Fesztivál)

 

Gasztronómia

A megyeszékhely, több nemzetiségéből adódóan különleges kulináris élvezetek otthona. A hagyományos szlovák ízek széles választéka (kiszely leves, sztrapacska, brindzás haluska, stb.) mellett a messzeföldön híres csabai kolbászt kóstolhatják meg az idelátogatók. A csabai kolbász ünnepén, az októberi Kolbászfesztivál idején nem véletlenül tapasztalja mindenki: városunkban még a "kerítés is kolbászból van"

Hírlevél

captcha 

naturparkok

 

banner bikeplan

 

banner lischka

 

banner zoldulj

 

banner nea

 

liszi banner

 

banner crisper

 

banner nulla hulladek