A kihirdetés éve: 2015.
Területe: 14 településen 207.247 ha
Települései: Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Csárdaszállás, Doboz, Gyomaendrőd, Gyula, Köröstarcsa, Kunszentmárton, Mezőberény, Mezőtúr, Öcsöd, Sarkad, Szarvas

Képviselője és működtetője: Körösök Völgye Natúrpark Egyesület
Székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.
Működésének helye: 5600 Békéscsaba, Széchenyi liget 810. hrsz.
Honlapja: www.korosoknaturpark.hu

 

Előzmények

A Körösök völgye gazdag természeti és kulturális örökséggel rendelkező, érzékeny ökológiai állapotú terület. A természeti, épített, valamint kulturális értékeinek megőrzésével, ápolásával a jó ökológiai állapot és élhető társadalmi-kulturális környezet fenntartása és fejlesztése pozitív externáliaként jelentkezik a helyben élők és az ide látogató vendégek számára egyaránt. Ezek az értékek olyan külső hatások, amelyek vonzóvá és szerethetővé teszik a térséget.

A 2002-ben létrejött, békéscsabai székhelyű Körösök Völgye Natúrpark Egyesület tekinthető az első térségi szerveződésnek, amely felismerve a Körösök völgyéért történő széles körű együttműködés fontosságát, a Körös menti települések önkormányzatait és civil szervezeteit igyekezett a cél érdekében összefogni. A felálló munkacsoport egyik első feladatát jelentette e kiterjedt régió – a turizmus számára is – helyesen definiált, országhatár nélküli megjelenítése, hiszen a folyókkal átszőtt térség értékeit különálló elemeiben ugyan sokan tisztelik, ápolják és népszerűsítik, de összetartozó tájegységként kevesekben él.

 

Természetföldrajzi, természeti és táji jellemzői

Románia és Magyarország közös kelet-nyugati tengelyén, az Erdélyi-szigethegységtől a Tisza folyó vonaláig, mintegy 200 km hosszan nyújtózik a Kárpát-medencének e vízfolyásoktól gazdagon erezett vidéke, a Körösök völgye. A szigethegység vízválasztóiról nyugatra lefutó patakok és az azokból egyesülő folyók – köztük e táj névadói is – hegyvidéki és síkvidéki vízgyűjtő területeik összességével egységesen foglalják magukba e tekintélyes nagyságú földrajzi egység tájszerkezeti elemeit. Ezek a hegyvidéki és dombsági területeken kívül a Bihari Mezőség, a Kis- és Nagy-sárrét, a Körös-szög, érintőlegesen pedig a Körös-Maros köze a Tiszazuggal. Magyarország megyéi közül négyet – Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok –, míg Romániában két megyét – Arad és Bihar – érintenek útjukon a Körösök völgyének vízfolyásai. A hegyekből legyezőszerűen összefutó vizek miatt ez egy igen kiterjedt, sokszínű földrajzi egység, melynek történelmét, kultúráját, hagyományait mindenhol átszövik és összekötik e vízből született táj erei, a folyók.

A Körösök Völgye Natúrpark területének gerincét a Körös folyók alkotják. A mintegy 208 ezer hektáros térség a Fekete,-, Fehér-, Kettős- és Hármas-Körösök által „felfűzött” 14 település határában, a Berettyó–Körös vidék és a Körös-Maros köze középtájak találkozásánál, hazánk tiszántúli részén található: három kistájcsoport és hét kistáj területén fekszik.

Természet földrajzilag süllyedékterület, sekély medence, környezeténél 1-10 méterrel alacsonyabban fekvő tökéletes síkság. A természeti táj a határ túlsó oldalán is folyatódik, ahol fokozatosan olvad bele az Erdélyi-peremhegyvidékhez tartozó dombsági területbe.

A terület mintegy háromnegyede Békés megyében található, amihez kisebb szomszédos Jász-Nagykun-Szolnok megyei területek csatlakoznak (Kunszentmárton és Öcsöd). A térséget tizennégy, többnyire jellegzetes tanyarendszerrel övezett nagyhatárú mezővárosok (pl. Gyula, Békés) alkotják.

 

Kulturális és társadalmi jellemzői

A térség gazdag hagyományai a népesség etnikai és felekezeti összetételéből ered. A középkor századaiban a viszonylag ritkán lakott térség népessége magyar volt, legfeljebb a magyarsághoz közelálló keleti népelemet (jászok és kunok) találunk az elődök között. A török uralom alatt a kunok és jászok is jelentős népességszámbeli veszteségeket szenvedtek, mégis néhány település (Kunszentmárton, Túrkeve) újjátelepítésében meghatározó szerepet játszottak. A XVI. század közepétől a Kárpát-medencei kálvini reformáció egyik meghatározó térségévé a Tiszántúl vált. Így e vidéken is neves református oktatási központok (Békés, Mezőtúr) szerveződtek. Az észak-békési és dél-bihari kisvárosok, falvak elmaradhatatlan településképi elemei a másfél-két évszázados vagy még 19 ennél is régebbi többnyire fehérre meszelt, puritán megjelenésű reformtus templomok. A római katolikus egyház is a XVIII: századi újjászerveződés során néhány népesebb településen (Kunszentmárton, Gyula, Elek, Endrőd) sikeresen meggyökeresedett, hívei között magyar, német és szlovákajkúak egyaránt megtalálhatók. A barokk, a klasszicista és a romantikus stílusjegyeket magukon hordozó katolikus templomok (Gyula, Kunszentmárton, Elek, Szentes) is a térség jellemző építészeti emlékeit képezik. Az evangélikusság a XVIII. századi újratelepítés eredményeként jelent meg a térségben (Békéscsaba, Mezőberény, Szarvas). Többségük ideköltözésekor szlovák (tót) ajkú volt, de kisebb számban németek és magyarok is képviseltették magukat közöttük. Templomaik, egyházi épületeik is egy-egy település szerves építészeti emlékét alkotják. A XVIII. századtól élnek itt ortodox románok (Gyula, Kétegyháza, Méhkerék). Békéscsaba a hazai szlovák, Gyula pedig a román kisebbség kulturális központja. A nemzetiségi (szlovák, román, német) és a jászkun hagyományok megtartását segítik a települési múzeumok és helytörténeti gyűjtemények.

A térség turisztikai kínálatában a természeti értékek megőrzése és bemutatása, a vízparti rekreáció – horgászat, vízi turizmus – és a termálturizmus mellett a kulturális örökség építészeti, néprajzi értékei egyaránt fellelhetők.

 

A Körösök Völgye Natúrpark jelene és eredményei

A Körösök Völgye Natúrpark Egyesületet 2002-ben azzal a céllal alapították meg tagszervezetei, hogy a Körösök Völgye egybefüggő földrajzi terület természeti, környezeti és kulturális értékeit kihangsúlyozva, a fenntarthatóságot maximálisan szem előtt tartva egy „új” turisztikai célterületet kínáljanak a turizmus palettáján.

Mára a tagönkormányzatok támogatásának, az uniós források hatékony felhasználásának, illetve a munkaszervezet munkájának köszönhetően az Egyesület a térségben a terület- és vidékfejlesztés, az aktív – és ökoturizmus, valamint a „zöld” szemléletformálás és a környezeti nevelés zászlóvivőjévé vált. A szervezetnél folyó tevékenységek egyik kiemelkedő eredménye, hogy az Egyesület 2015 áprilisában ünnepélyes keretek között – az országban kilencedikként – megkapta a hivatalos natúrparki minősítést.

Az Egyesület a hazai és határon átnyúló pályázatok elkészítése és menedzselése mellett a vagyonkezelésében lévő Körösök Völgye Látogatóközpontot is üzemelteti, amely a festői környezetű Széchenyi liget közepén található, Békéscsaba belvárosából indulva kellemes, ötperces sétával megközelíthető. Az épület 2007-ben – a „Körösök Lágy Ölén” elnevezésű projekt keretében – kívül-belül felújításra került és az új külsőhöz új tartalmat is kapott: bázisa lett különböző környezet- és természetvédelmi kezdeményezéseknek, kulturális megmozdulásoknak és turisztika programoknak.

 

A Körösök Völgye Natúrpark céljai és jövőképe

A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület olyan – igazodva az országos prioritásokhoz – hosszútávon fenntartható stratégiát kíván létrehozni, mely elsődlegesen a turizmuson keresztül megóvja és fejleszti a térség természeti, épített és a kulturális értékeit, miközben biztosítja az itt élő társadalom helyben maradását, jövedelemszerző képességének javulását támogatja. Célja egy olyan, mindenki számára előnyt biztosító stratégia kidolgozása, amely mind vidékfejlesztési, mind pedig a természetvédelmi céloknak megfelelnek. Ennek érdekében négy egyenrangú prioritást jelöl ki: a táj és a természeti értékek védelme, a pihenés és az ökoturizmus feltételeinek megteremtése, vidékfejlesztési célok megvalósítása, a szemléletformálás és a szervezetfejlesztés. A koncepció hosszú távú célja egy heterogén tájkép kialakítása, melyben biztosítva van a természeti értékek, az ökológiai diverzitás fennmaradása, a táj teljesítőképességének megőrzése, mindezek mellet ezekhez harmonikusan illeszkedve a társadalmi rendszerek életszínvonalának emelkedése a fenntartató fejlődés jegyében.

 

A Körösök Völgye Natúrpark főbb turisztikai célpontjai

• termál- és gyógyvizek (Gyula, Békéscsaba, Gyomaendrőd),
• vízi túrázás a Körösökön és holtágaikon,
• Körösök mentén kishajó kikötők, szabad strandok, egyéb vendéglátó- és pihenőhelyek,
• lovas tanyák,
• horgászat a horgászvizeken,
• kerékpáros körtúrák.

 

Helyi termékek

E térségben a hagyományok fontos részét a gazdálkodási (iparűzési) hagyományok jelentik.
Az állattartáshoz, főként annak legeltető változatához tarozik a juh- vagy népiesebben szólva a birkatartás, a hozzákapcsolódó táplálkozási hagyományok (birkapaprikás, tejfeldolgozás) és a kézműipar (szűcsmesterség, tímáriparosság, szövés-fonás), ami leginkább Mezőtúrra jellemző.  A sertésfeldolgozás, a hagyományos receptúra szerint készülő csípős csabai kolbász és valamelyest eltérő fűszerezésű gyulai kolbász e vidék egyik nemzetközileg elismert terméke. A vidéknek közkedvelt gyümölcse a szilva, különösen annak pálinka illetve lekvár formájában történő feldolgozása.

 

Főbb programok

• Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé (Békéscsaba)
• Csabai Kolbászfesztivál (Békéscsaba)
• Tavaszi Fesztivál (Békéscsaba, Csabagyöngye Kulturális Központ)
• Csabai Nyár – Városházi Esték (Békéscsaba)
• Pálinka Fesztivál (Gyula)
• Töltött Káposzta Fesztivál (Mezőberény)
• Nemzetközi Sajt- és Túrófesztivál (Gyomaendrőd)
• Kondorosi Betyárnapok (Kondoros)
• Szarvasi Szilvanapok (Szarvas)
• Aratónap és Kárpátmedencei Nemzetiségek Találkozója (Szarvas)
• Körösök Völgye Folklórfesztivál (Tarhos)
• Mézes Fesztivál (Doboz)
• Madzagfalvi Napok (Békés)