- Város
- Irányítószám: 5630
- Honlap: www.bekesvaros.hu
Békés városa Békés megye közepén helyezkedik el, 10 kilométerre a megyeszékhelytől, Békéscsabától.
A város a Kettős-Körös bal partján fekszik, mely kitűnő turisztikai adottságokkal rendelkező alföldi kisváros. A vízi, a kerékpáros és a lovas túrák kedvelői, a horgászat megszállottjai a vadászok, a gyógyulni és pihenni vágyók egyaránt megtalálják a számukra megfelelő lehetőségeket, programokat, a városban és környékén.
A település vonzáskörzetéhez tartoznak a közeli kis falvak is: Bélmegyer, Tarhos, Murony, Kamut.
Természeti látnivalók
Békés város jellegzetessége a nagy kiterjedésű fás, ligetes külső kertövezet, amely a lakóterülettel közvetlenül határos, és mintegy 3000 békési család háztartásának fontos bázisa. Főleg szilva- alma-, meggy-, cseresznye- és diófák, konyhakerti növények lelhetőek fel itt.
Nem véletlenül híres a Békési Pálinka, hisz alapanyaga a természetes és igen jó minőségű gyümölcs szinte minden kertben, és udvaron megtalálható.
A várost átszelő Élővíz- Csatorna, valamint a peremén átfolyó Kettős-Körös közelsége, hatása, és látványa szerves része a mai békési városképnek. A folyó vízszintjét az 1968-ban átadott békési duzzasztóval szabályozzák.
A környékre látogatók fő bázis helye lehet a Békés-dánfoki üdülő terület és tábor ahol olcsó szálláshelyek, vendéglátóhelyek, homokos szabad strand, ligetes camping, csónak-kikötő, kerékpár és kajak-kenu kölcsönzés, valamint információs pont található.
Érdekesség Ahogy a többi szomszédos városnak, úgy Békésnek is van egy gúnyneve. Ez a Madzagfalva. Ennek a népi elnevezésnek a gyökerei onnan származnak, hogy állítólag a várost egyszer körbe kerítették madzaggal az ?okosabb” helyiek. Azért, hogy azokhoz a más településen élőkhöz ne jusson el a harangszó, akik nem járultak hozzá a harangtorony megépítéséhez. Azóta a békésieknek többnyire van a zsebében egy darab madzag, a hova tartozásuk bizonyítása képpen….
A tájegységi tájszólás az í-zés, különösen az é hangok helyén (ennek értelmében Békés=”Bíkís”).
Az utóbbi 200 évben tucatnál többször fordult elő a térségben földrengés. Közülük a legjelentősebb pusztítást az 1978-as, a Richter-skála szerinti 4.5-ös erősségű rengés okozta, melynek epicentruma Békés volt.
Figyelemre méltóak a térségben a rétegvizek, mint ivóvízforrások.(ártézi víz) Nagyobb mélységben, pedig gyógyhatású meleg vizet is tártak fel a településen, amelyre gyógyfürdőt építettek. A gyógyvize a Hévízivel egyenértékű.
A Fürdő
Békés megye egyik legrégebbi gyógyfürdőjének vizét már 1943-ban hivatalosan is gyógyvízzé minősítették. Az alkálihidrogén-karbonátos és jódtartalmú hévíz kiválóan alkalmas mozgásszervi, reumatológiai, bizonyos nőgyógyászati bántalmak gyógyítására, illetve baleseti sérülések utókezelésére. Az utóbbi időszak, a fürdő állagának leromlásához vezetett, amit a 2009-es évben elkezdődött nagy felújítás próbál rangjához méltó állapotba hozni.
A városból kiépített kerékpár utak indulnak: Békéscsabára, Mezőberénybe, Muronyba.
Látnivalók
Református Templom:
Műemléki református templom. A copfstílusú épület mai formáját 1905-ben kapta. Az 1732-ben épült kisméretű téglatemplom állandó bővítése, alakítása eredményezte a mai külsőt. Orgonája az ország 2. legnagyobb református templomban lévő orgonája.
Római Katolikus Templom:
1795-ben barokk stílusban épült római katolikus templom. A szentély oldalán függő hatalmas festmény Jantyik Mátyás, békési születésű festőművész utolsó alkotása, de többek között Orlai Petrics Soma (Petőfi barátja, rokona) egyik képe is látható
Ortodox Templom:
Görög és örmény hívők számára épült ortodox Szent Miklós ortodox templom. Szép arányú épület, belsejében öttengelyes ikonosztáz épült. A képek elsőrangú mesterek művei, keretezésük a copfstílus naturális levél-virág koszorújából készült.
Egykori Zsinagóga – ma közösségi ház
Jantyik Mátyás Múzeum (Széchenyi tér 6.) 18. század végi barokk épület, volt gazdatiszti lakás.